Gyilkos angyalok

 

 

1.fejezet

   Szar dolog minden reggel telefoncsörgésre ébredni. Ezt Jak és Rian tudják csak igazán.

   A fekete-rapp szám első dallamaira szinte egyszerre csapódik fel a szempillájuk, ülnek fel az ágyon, és néznek rá az asztalon rezgő telefonra.

Mint mindig, most is Jake nyúl érte. Ránéz a kijelzőre majd nyomná meg a felvesz gombot…

-Ő az? -kérdezi Rian.

-Ki lenne? –feleli Jak.

-Hangosítsd ki!

-Jó. Majd megnyomja a felvesz gombot, azután a kihangosító gombot, fentebb veszi a hangerőt, majd leteszi a telefont a combjára, a hangszóróval felfelé, mire megszólal az érces, ördögi hang:

-Jó reggelt! Csak vicceltem. A mai programotok: Bob Rover és Adam Rea.

Csak gyorsan és ügyesen, ahogy szoktátok. Jak!

-Igen?

-Magnumot használj.

-Rendben.

-Majdnem elfelejtettem. Holnap nem hívlak, ugyanis szabadnapot kaptok. Az eddigi munkátokért cserébe. Az 1 év emlékére. Visz hall!

A vonal megszakadt.

A csöndet Jak törte meg:

-Ez gyors volt.

-Mint az elmúlt 364 alkalommal, amikor átlagosan 2,3 ember neve hangzott el.

-Te számolod?

-Igen.

-De minek?

-Azért, hogy emlékeztessen a szörnyű igazságra.

-Miféle szörnyű igazságra?

-Arra, hogy akkor és ott nem jól döntöttünk!

-Azt hittem, ezt már rég megbeszéltük!

-Hinni a templomban kell!

-Nem járok templomba! És tudod miért? Mert az ördögöt szolgája vagyok, ha tetszik, ha nem!

- Nem tetszik.

-Pedig ez van! A halál jobb lett volna? Vagy ölsz, vagy megölnek. A válasz egyértelmű!

-Nem az.

Ez volt az, amire Jak nem számított.

-Hogyhogy nem az?

-Úgy, hogy embereket ölünk az ördög parancsára, és nem is tudjuk, hogy miért!

-Igazad van. Nem tudjuk, hogy miért kell megölnünk őket. De azt sem tudjuk, hogy mit tennének, ha életben maradnának!

-Ennyi erővel mindenkit kinyírhatsz. És különben is, ha ezek az emberek mind rosszat tennének, az miért fájna az ördögnek?

-Mert az ördög is Isten. A gonoszság Istene. Neki nem magányos gonosztevők kellenek, hanem olyanok, akik a hadseregében harcolnak.

Gonoszság nélkül igazság sincs, azt hittem, erre már rájöttél.

-Nem, nem jöttem rá. És ha rájöttem volna, az min változtatna?

-Hát ez az! Ezen semmi sem változtathat! Akkor és ott döntöttünk valamiről.

És ezt a valamit semmi sem változtathatja meg. Nincs választás!

-Választás mindig van.

-Na húzz a faszba ezzel az állatsággal! Ezt meg honnan veszed?

-A bibliából.

-Te olvasod a bibliát?

-Néha.

-Mi van veled ember? Meg vagy te veszve? Az ördög kopója vagy!

Eladtad neki a lelked! Az igaz, hogy a szaros életeden kívül semmit nem kaptál cserébe, de ez semmin sem változtat! 364 napig normális voltál!

Ne ma bolondulj már meg! Biztosan csak elfáradtál. Majd holnap kipihened magad. De most dolgunk van!

-És mi?

 

 

 

 

 

 

 

 2.fejezet

 

-Bob Rover. Egy panelház 7. emeletén lakik, a nemrég épült francia negyedben. Minden reggel kimegy az erkélyre  kávézni és cigizni.

Tökéletes célpont.

-Hogy akarod csinálni Jak?

-Elmegyünk autóval a szemben lévő bérház parkolójába. Felmegyek az épület tetejére, ahonnan pontosan rálátni az erkélyre. Tiszta sor.

-Rendben. Induljunk.

20 perc kocsikázás után elérték az épületet.

-Figyelj Rian! Fülhallgató, mikrofon van nálam. Te a rádióban szólsz, ha valami gáz van. Amint végeztem, Rohanok vissza ide, és elhúzunk innen. Világos?

-Igen.

-Akkor jó. Viszlát!

-Sok szerencsét!

Folyamatosan beszéltek a rádión, míg Jake fel nem ért az emeletre. Itt már nincs duma, nyugalom kell. Rian csak egy halk durranást hallott, aztán egy robbanást, azzal egy időben pedig  a kocsiajtó nyílását, és Jak szuszogását.

-Minden rendben?-kérdezte Rian.

-Igen. Mehetünk.

-Hová?

-El innen.

-Mondjuk a Mega Burger-ba?

-Gondolatolvasó vagy. Nyomás!

 

 

 

 

 

 

 3.fejezet

 

Azonban bármennyire is tűnt Rian nyugodtnak, belül nagyon fájt valami.

Amit Jak mondott, vajon igaz? Ő tényleg csak egy kopó? Tényleg nincs választás? Ezek úgy gyötörték belül, hogy nem tudta eltitkolni senki előtt.

Amikor beértek a Mega Burger-be, Jak elment wc-re, és rábízta Rianre, hogy vegyen egy nagy hamburgert, 3 deci kólával, nagy sült klumprival, extra ketchuppal, meg amit magának akar. Amint Rian odaért a pulthoz, az eladó ezt mondta:

-Jó reggelt, Uram. Már elnézést, de magának olyan az arca mint egy tömeggyilkosnak. Vicces mi? Ajánlhatom a frissítő salátánkat? Biztosan jót tenne magának. Van benn 12 féle vitamin, ásványi anyagok, plusz egy új gyógynövény…

-Nem vagyok tömeggyilkos, de kezdhetem magával. Adjon 2 nagy hamburgert, 2db 3 decis kólát, 2 nagy sült krumplit extra ketchuppal, és ha kérhetem, fogja be a száját.

A nő mintha megfagyott volna. Mikor felolvadt, szó nélkül leadta a rendelést, és a számlát úgy adta oda, hogy még a szemébe sem nézett Riannak.

Ő pedig szintén szótlanul leült egy kétszemélyes asztalhoz a sarokba és megvárta Jakot. Amint odaért, rögtön megkérdezte, hogy mi baja.

-Semmi.

-Rian, te nem ilyen szoktál lenni.

-Az eladó azt mondta, olyan fejem van, mint egy tömeggyilkosnak.

-Nagyot nem hazudott.

-De én nem akarok az lenni!

-Az ember sok mindent akar, és sok mindent nem. Amit akar, azért szenved. Amit nem akar, azt kapja folyamatosan. Ilyen az élet.

-De ez nem élet! Az, hogy minden nap ártatlanokat ölünk, az nem élet!

-Honnan tudod, hogy ártatlanok? A bibliából?

-Ne gúnyolódj! Milyen ember vagy te?

-Semmilyen.

Erre Rian nem számított.

-Hogyhogy semmilyen? Nincs lelked? Vagy élőhalott vagy?

-Úgy, hogy belül már feladtam a reményt. Elbuktam, mert legyőzött az ördög.

-Szóval így tudsz könnyen embert ölni. Mondd el, hogyan ölted meg Bob Rovert!

-Hallani akarod? Hát tessék! Felmentem  a tizedikre, lefeszítettem a lakatot, az ajtóról. Amikor kiértem a tetőre, kinyitottam a táskát, amiben a fegyver volt. Felállítottam az állvány, rátettem a fegyvert és lehasaltam a földre. Belenéztem a távcsőbe, és láttam, hogy Bob jön ki a fürdőszobából. Amikor odaért az erkélyajtóhoz, elhúzta a függönyt, elfordította a kulcsot és kitárta az ajtót. Én nagy levegőt vettem, és visszatartottam alélegzetemet. Amikor hátrahajtotta a fejét, hogy szippantson a friss levegőből, megcéloztam a bal orrlyukát, és meghúztam a ravaszt. Aztán visszaraktam a fegyvert a táskába, és elindítottam a bomba időzítőjét, mert ha a fegyver felrobban, nincs bizonyíték.

-Meghúztad a ravaszt és?

-Mi és?

-Eltaláltad? Nem lőttél mellé?

-Sosem lövök mellé.

-És mikor lőttél először?

-364 napja.

És ekkor Rian megvilágosodott.

-Értem már!

-Mit?

-Neked azért nincs bajod ezzel az egésszel, mert félistenné tett az ördög! Neked olyat adott, ami azelőtt nem volt, ezért szinte szereted őt. De én nem kaptam semmit. Ez így nem jó, sőt rossz. Ki találta ki a rosszat? Mire jó? Válaszolt, te úgyis tudod a választ, hisz félisten vagy!

-Nem vagyok az. De azt tudom, hogy ha nem létezne rossz, akkor a jót sem vennénk észre, tehát bizonyos szinten megszűnne létezni.

-Mi?

-Hát a jó. És ha nem lenne jó, az lenne a legrosszabb, ezt te is tudod.    Szükségünk van a jóra, és mivel jó nem létezik rossz nélkül, szükségünk van a rosszra is.

-Azt mondod, szükségünk van a rosszra?

-Azt.

-És ha valakinek már nem kell semmi?

-Az általában kinyírja magát. De te nem tudod megtenni ezt, mivel már nem is élsz, de még halott sem vagy.

-Akkor mikor halok meg?

-Soha.

És ha ki akarok szállni?

-Akkor rácsörögsz az ördögre, és ő bezár egy sötét lyukba, ahol addig maradsz, amíg meg nem gondolod magad. Ez jobb, mint embereket ölni?

-Igen.

-Lassan elegem van belőled!

-És nem lehetne beszélni az ördöggel?

-Tárgyalni akarsz vele? És mit adnál a szabadságodért cserébe neki?

-Semmit. Csak beszélni akarok vele. Választás mindig van. Én ebben hiszek.

Tudom, legalábbis érzem, hogy ez neked sem jó. Az ember lélek nélkül nem tud élni, tehát a lelkünket nem rabolta el. Halottak nem vagyunk, te magad mondtad. A lelkünk csak be van mocskolva, meg kell tisztítani!

-Mit szívtál?

-Te ennyire vak vagy? Nem igaz, hogy nem vágysz normális életre! Nem bírsz farkasszemet nézni a halállal, az élet reményében? Ennyire gyáva nem lehetsz!

-Mennyire?

-Nagyon!

Jak szóhoz sem jutott. Végül ezt mondta:

-Na jó, ezt hagyjuk. Még dolgunk van.

És ez alkalommal megnézed, hogy ölök meg egy embert.

 

Oldal: A regény 1.,2.,3. fejezet
Köszöntök mindenkit az általam írt Gyilkos Angyalok c. kisregény honlapján - © 2008 - 2024 - gyilkosangyalok.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat