Köszöntök mindenkit az általam írt Gyilkos Angyalok c. kisregény honlapján

Nem vagyok író, eddig csak versekkel próbálkoztam. Az élet dolgain szoktam gondolkodni, párbeszédek jutnak az eszembe, amit beépítettem egy történetbe, és így próbálom elgondolkodtatni az embereket. Többi info az előszónál!

4. fejezet

 

-Adam Rea. Ma szabadnapot vett ki, kiment a telkére szalonnát sütni.

-Egyedül?

-Mindenkinek kell a magány. Kimegyünk, lehasalunk egy bokorba, és megvárjuk a megfelelő pillanatot. Indulás!

Az út 1,5 órába telt. Amikor odaértek, Jak kivette a hátsó ülésről a táskát, majd miután bezárta az autót, Riannel a háta mögött, elindult a célpont felé.

Mikor meghallotta a tűz ropogását és a fütyörészést, összerakta a fegyvert, és lehasaltak a bokorba.

-Figyelj, Rian! Szólok, amikor készülj, és amikor meghúzom a ravaszt, már szaladunk is a kocsihoz. Világos?

-Igen.

-Akkor készülj.

Rian feszült idegekkel várakozott. Amikor meghallotta a kattanást, majd a durranást, azután a tompa puffanást, elkezdett szaladni. Hallotta, hogy Jak követi. Ekkor egy robbanást hallott, amitől csengeni kezdett a füle. Amikor Jak beérte, egyszerre kitisztult a füle, és jajgatást hallott a háta mögül:

-A lábam, valaki lábon lőtt! Segítség!

-Jak, te nem találtad el?

-Ez biztosan nem ő!

-Te is tudod, hogy ő az!

-Akkor nem halt meg. Meg kell ölnöm.

-Nincs késed.

-Akkor megfojtom.

-Nem fogod.

-Miért nem?

-Mert nem tudnád. Nem tudnál a szemébe nézni! Eddig minden alkalommal becéloztad őket, meghúztad a ravaszt, de közben nem nézted őket, mert féltél tőlük. A lelkiismereted nem hagyta. De most más a helyzet. Így nem tudsz ölni.

-Dehogynem!

Elindult visszafelé, ám ekkor pár méterre Adam Rea kilépett, azazhogy kiugrált fél lábon a bokrok közül, kezében egy 9mm-essel. Nem szólt semmit csak lőtt.

Jak felkészült a fájdalomra, de arra nem, hogy Rian elkezd üvölteni mint egy sakál. felkapott egy botot, leütötte vele Adamet, és felvette a földről Riant, beültette  a kocsiba, és hazavitte. Otthon kivette Rian lábából a golyót, bekötözte a sebét, és teát főzött neki. Majd aludni ment, mivel későre járt.

 

 

5.fejezet

 

Reggel, amiklor Rian felébredt, Jak ott gubbasztott az íróasztalnál, kezében a golyó, másikban egy nagyító.

-Mit csinálsz Jak?

-Gondolkodom.

-Mondd el mit találtál, hagy gondolkodjak én is!

-A golyó különleges acél-arany ötvözet, semmi jelzés nincs rajta, csak a huzagolás, ami kétirnyú. Tehát a golyó nem forog, hanem egy helyben halad.

Az acél-arany ötvözet pedig garantálja, hogy a töltény megtartja a formáját.

-Ejha. Ki az a marha, aki ilyen golyót használ manapság?

-Például én.

Rian erre sem számított. 2:1 Jak javára.

-Te is ilyen golyót használsz?

-Nem. Ő használ olyat mint én. Ilyet csak az ördög szolgái használnak. De az nem lehet, hogy…

-… hogy ő is az.

-Az lehetetlen.

-Semmi sem az. Lehet, hogy az ördög kiégett szolgáit öldöstük? Akkor semmi baj. Nekem tiszta a lelkiismeretem.

-Szóval azt mondod, megnyugodhatunk?

-Azt.

 -Akkor hazudsz. Ugyanis Adam Rea nem halt meg.

-Nem ölted meg?

-Csak leütöttem.

-Az baj.

-Az.

-Az ördög nem fog neki örülni.

-De miért kell megölni a kiégett szolgáit?

-Nem tudom, de azt igen, hogy mégsem örülhetünk.

-Miért?

-Mert akkor minket is meg fognak öli egyszer.

-És te ennek nem örülsz?

-Már miért örülnék?

-Mert ha attól kell félned, hogy megölnek, az annak a jele, hogy élsz!

 

-Nem gondoltam volna, hogy sikerül hatni rád. Belátod, hogy igazam volt?

-Nem mindenben, de abban, hogy élünk, igen. Azért ne bízd el magad. Még mindig őt szolgáljuk, ezt ne felejtsd el. Óvatosnak kell lennünk.

-Itt már nem lehet óvatoskodni. Beszélnünk kell az ördöggel. Tudnunk kell az igazságot!

-Pontosan mit akarsz tudni? Azt, hogy kiket öltünk meg, és miért?

-Szerinted lehet vele beszélni?

-Szerintem igen. Csak rá tud szánni a segítőire pár percet.

-És mi van, ha kinyír minket?

-Az lenne a legtisztességesebb.

-Te tudod. De remélem tisztában vagy vele, hogy nem hívhatjuk fel.

Meg kell várnunk a holnapot, amikor ő hív.

-Igazad van. Akkor most pihenjünk. Én mindenesetre alszom egyet.

Mindketten elaludtak, és nem s keltek fel estig. Este szótlanl vacsoráztak, majd aludtak tovább.

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 11
Heti: 20
Havi: 148
Össz.: 15 466

Látogatottság növelés
Oldal: 4.,5. fejezet
Köszöntök mindenkit az általam írt Gyilkos Angyalok c. kisregény honlapján - © 2008 - 2024 - gyilkosangyalok.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »